Egyszer emlékezet, elbb el kell mesélnem neki, kitalálni a részleteket, hogy legyen mire visszaemlékeznie. Legkisebb dolgok is megzavarhatják, elhangolják az egészet, elborítják, lefedik szépen. Akad azért mindig, ami már jól megy, újra meg újra elbukkan, mint a télikabát bélése, ha egyszer flfeslett a varrás. Visszatmkdd, kibújik megint. A fldrengés például eléggé megy, az be van rendesen gyakorolva. Egyetlen, jókora lendülés. Ha nem mese, nem csak képzelem, hogy emlékszem rá, hanem igazából volt. Nem azért emlékszem, mert annyiszor elmondták ugyanúgy. A csillár kilendült, mint a harang nyelve, a karácsonyfa végigkorcsolyázott a parketten a gyerekszoba sarkáig, aztán megindult visszafelé” – olvasható Kukorelly Endre TündérVlgy c. új regényében, ami az író eddigi legnagyobb vállalkozása. Nemcsak abban az értelemben, hogy a szerz kilenc évig írta knyvét, hanem a regény szintézis jelleg alkotás. rvényesülnek benne Kukorelly írásmódjának legfbb erényei: a nyelvi pontosság és szigorúság, irónia és gyngéd humor, az emlékezet mkdésének állandó felülvizsgálata, az elbeszéli n oszcilláló mozgása a múlt és jelen kztt, a lírai hangoltság. Tematikusan a regény az apa alakja kré szervezdik, és ezáltal felleli az elmúlt fél évszázad trténéseit. Metaforikusan szólva: a regény beszélje mintegy az apa hallgatását próbálja megérteni, aki horthysta katonatisztként megjárta a Don-kanyart, megsebesült, majd a kommunista diktatúrában banktisztviselként másodosztályú élet”-re kényszerült. A család deklasszálódását és saját szenvedését néma beletrdéssel elvisel apa mindvégig hallgat a múltjáról: a regény melankolikus nyomozása ennek a lehetséges okait és trténéseit rekonstruálja. Minden egyes fejezete az emlékezet próbája: kísérlet arra, hogy mítoszok és ráfogások nélkül férjen hozzá az élet legszemélyesebb tapasztalataihoz. Túlzás nélkül állítható, hogy a TündérVlgy az író legautentikusabb knyve.
評論0